A talajtömörödés nem új jelenség, sajnos azonban a téma változatlanul aktuális, ezért fontos, hogy néhány szót ejtsünk kialakulásának, előfordulásának okairól, illetve a megelőzés, megszüntetés lehetőségeiről.
A talaj tömörödöttnek minősül, ha a termőrétegben a térfogattömeg érték meghaladja az 1,5 g/cm3-t, illetve ha a talajellenállás a szabadföldi vízkapacitás megfelelő víztartalmánál nagyobb, mint 3 MPa. Magyarország talajainak 34,8 százaléka érzékeny, 28,3 százaléka mérsékelten érzékeny, 23%-a pedig gyengén érzékeny a degradációra és a tömörödésre. Ha csak az érzékeny és mérsékelten érzékeny területeket összesítjük, akkor is több, mint 3 millió hektár szántót érint a jelenség.
A talaj természetes állapotában is képes bizonyos mértékű tömörödésre. A talaj mélyebb rétegeiben a rétegek felett lévő talaj tömegéből adódó nyomás hatására is kialakulhat tömör záróréteg. A sok és nagy intenzitású csapadék fokozza a talaj tömegéből adódó ülepedést. A talajvíz, állandó, vagy időszakos vízborítás következtében szintén tömör rétegek alakulnak ki. A talajképződés során több ilyen szint is kialakulhat az adott talajtípus sajátosságaként.
Az emberi tényezők azonban több okból is sokkal jelentősebbek. A negatív változások sokkal intenzívebben, és a talaj felső rétegeiben is lezajlanak. A tömörödés bekövetkezhet a nedves talajon történő járáskor, műveléskor, illetve többször ugyanabban a mélységben végzett művelésnél, az adott művelőelem talajra gyakorolt ismételt nyomása következtében. A jelenség a mezőgazdasági termelés kezdete óta előfordult Földünkön, hatalmas mértéket azonban csak a 20. század iparszerű mezőgazdaságában öltött. Egy 4 tonnás tengelyterhelésű gép minimum 30 cm-ig, egy 10 tonnás minimum 50 cm-ig tömöríti a talajt.
A szakcikket teljes terjedelmében ide kattintva olvashatja el!
Itt pedig megtalálja a zöldtrágyázásról szóló részletes cikkünket.